Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, 2010 április elseje óta hatályostörvény nemcsak munkaügyi, hanem munkavédelmi szempontból is jelentős változásokat hozott az : ALKALMIMUNKAVÁLLALÓKfoglalkoztatásában.
EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG:
A foglalkoztatás alapfeltétele; hogy a munkavállalót egészsége alkalmassá tegye a feladat ellátására; a munkavégzés ne veszélyeztesse testi épségét. -Főállású munkavállalónál ez nem okoz gondot, hiszen : *belépés előtt előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton esik át, *1-3 évente pedig időszakos felülvizsgálatra küldik. *Ennek a - besorolástól függően -5- 15 e ft – os költsége egy évre oszlik el, ezért viszonylag nem nagy tétel. -Alkalmi munkavállalónál viszont - főleg ha csak néhány napot kell dolgoznia - problémát jelent, hogy : *az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat kétnapi munkabérénél is többe kerül; *ráadásul ezt minden munkakörben el kellene végeztetni.
Mindezek ellenére a munkaadónak valahogy mégis csak meg kell győződnie arról, hogy az adott munkát a dolgozó biztonságosan el tudja végezni - ezt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 6. paragrafusa külön előírja.
A "meggyőződés" módjáról a törvényben nem esik szó, ezért nehéz kérdés a munkáltató számára, hogy mi alapján döntheti el, veszélyezteti-e a dolgozó testi épségét a tűző napon végzett napszámos munka, vagy esetleg van-e olyan betegsége (magas vérnyomás, epilepszia) ami miatt bizonyos feladatok elvégzésére alkalmatlan.
Mivel a munkáltatónak jellemzően nincs olyan a szakképzettsége, amely alapján "meggyőződés" szintjén véleményt alkothatna az illető egészségügyi állapotáról, a "meggyőződés" csak orvosi vizsgálattal történhet.
A törvény indoklása azonban "a munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alkalmazását kizárja", TEHÁT:a tervezet alkotója szerint nem kell előzetes alkalmassági vizsgálat.
Akkor vajon mi kell?
Szerencsére van megoldás, mert :
a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben szerepel egy némileg más jellegű alkalmassági vizsgálat az úgynevezett ,„foglalkoztathatósági szakvélemény” .
E szerint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése alkalmi munkavállalók esetében : annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet?
Ennek a foglalkoztathatósági szakvéleménynek szabott ára van. Ez jóval kedvezőbb, mint a munkaköri alkalmassági vizsgálat díja. A "284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról" 2. számú melléklet 15. pontja szerint (szintén új módosítás) : a foglalkoztathatóság szakvéleményezése : 3 ezer forint/fő/eset.
Természetesen 1 napos munkánál a munkáltató ezt sem szívesen fizeti ki, mert szinte megegyezik a munkavállaló aznapi bérével, ezért inkább nem is foglalkoztatja az illetőt.
Ilyen esetben az a megoldás, hogy : a munkáltató helyett a munkavállaló - saját költségén - végezteti el a "foglalkoztathatósági szakvéleményezést". Ezután már a szakvéleményt bemutatva jelenik meg a munkáltatónál, aki így meggyőződhet az illető alkalmasságáról.EZT A szakvéleményt az alkalmi munkavállaló minden egyes munkahelyen bemutathatja!!! ( ha netán több helyen is vállal munkát alkalmilag)
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előző változatában az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságának vizsgálatát évente meg kellett ismételni. Ez ugyan már kikerült a rendeletből, új érvényességi határidőt azonban még nem határoztak meg.
MUNKA ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁS ALKALMI MUNKAVÁLLALÓ ESETÉBEN:
Mindegy, hogy mennyi időre történik a foglalkoztatás, a munka és tűvédelmi oktatást meg kell tartani. Ez elsőre riasztóan hangzik, hiszen a legtöbb munkáltató arra gondol, hogy ki kell hívni egy munka- és tűzvédelmi szakembert, és egy-két fő foglalkoztatása esetén több napi munkabért kell oktatásra költeni. Szerencsére ennél sokkal jobb a helyzet, EGYSZERŰEN MEGOLDHATÓ: -az oktatás ugyanis nem szaktevékenység, -„bárki” ( MUNKÁLTATÓ IS) megtarthatja, aki el tudja mondani, milyen veszélyforrásokra figyeljenek a dolgozók. Mivel jellemzően egyszerű tevékenységre foglalkoztatnak alkalmi munkavállalókat, oktatásukat a munkaadó is könnyen elvégezheti, DE!! NAGYON FONTOS :
- ezt dokumentálja is az oktatási naplóban. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKHASZNÁLATALKALMI FOGLALKOZTATÁSNÁL:
Ismét problémás kérdés, mert - ha arra szükség van - - kötelező védőeszközt biztosítani a munkavállalónak,
- mindegy hány napot dolgozik benne.
Ez főleg az építőiparban jelent problémát. Ha például az anyagmozgatást végző segédmunkásoknak is kötelező az acélbetétes védőbakancs, akkor a bakancs ára 2 – 3 napi munkabérükkel egyezik meg. Ráadásul a méret miatt sem lehet cserélgetni egymás közt, és persze higiéniai problémát is felvet, ha minden nap más dolgozik egy cipőben. Ha nagy a fluktuáció, akkor az egyetlen járható út: PL.: a védőeszköz fertőtlenítése.
Cserélhető, egymásnak átadható védőeszközt természetesen más személy használhat másik nap, viszont: Épségét ellenőrizni kell!! MUNKAVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓK ALKALMAZÁSUK ESETÉN:
Az egyszerűsített foglalkoztatás (IS) szervezett munkavégzésnek minősül (kivéve a háztartási munka) így: -a munkavédelmi törvény minden előírása ugyanúgy vonatkozik erre a foglalkoztatási formára, mint a "hagyományos" munkavégzésre.
A továbbiakban 2 esetet különböztessünk meg:
1. Ha a munkaadónak van legalább 1 főállású alkalmazottja, és alkalmanként foglalkoztat dolgozókat az alábbi jogviszonyok egyikébenis (ld.: 2009. évi CLII. törvény 2 §) • mezőgazdasági idénymunka
• növénytermesztési idénymunka
• idegenforgalmi idénymunka
• alkalmi munka
Ebben az esetben nincs jelentősége az egyszerűsített foglalkoztatásnak, hiszen: a főállású alkalmazottak miatt amúgy is "szervezett munkavégzés" folyik, ezért egyebek közt kockázatértékelésre, egyéni védőeszköz juttatás szabályozására is szükség van a főállású dolgozók miatt. A kockázatértékelést esetleg ki lehet egészíttetni az alkalmi munkavállalók által végzett tevékenységgel.
2. Ha munkaadónak egyáltalán nincsenek munkavállalói,
pl.: egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként egyedül dolgozik, AKKOR: az nem számít szervezett munkavégzésnek. Neki ( egyedül ) gyakorlatilag nincs munkavédelmi kötelezettsége. AZONBAN: amikor egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz munkavállalókat, rá is érvényes lesz a munkavédelmi törvény. Ekkor ugyanúgy meg kell felelnie minden feltételnek, mintha főállásban foglalkoztatna.
GYAKORLATITANÁCS a dokumentációkkal kapcsolatban: -ha a munkaadónak nincsenek főállású munkavállalói, és csak ritkán, rövid időre foglalkoztat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor megkockázathatja, hogy nem készítteti el ezeket. -ha azonban: gyakran, hosszabb időre foglalkoztat, pláne több dolgozót (például panziót üzemeltet az egész szezonban a Balatonnál), akkor érdemes ezeket is rendbe tenni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
