|
|
|
|
|
I. téma:
HŐSÉGRIADÓ
(alább II. témában az UV sugárzásról olvashat)
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF)
KÖZLEMÉNYE
zárttéri munkahelyeken
nem üzemszerűen kialakuló
meleg klímakörnyezettel kapcsolatban
(RENDELETEKBŐL IDÉZETEK)
A munkavállaló jó közérzetét és teljesítőképességét nagymértékben befolyásolják a munkakörnyezet klimatikus feltételei. A túlzott meleg nem csupán kellemetlen lehet, hanem szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés.
A hőhullámok idején (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban) a zárttéri munkahelyeken a külső hőmérséklet hatására kialakuló magas hőmérséklet megzavarhatja a munka megszokottan alkalmazott menetét, különösen ott, ahol nincs lehetőség kellő mértékű klímaszabályozásra. A fokozott meleg hatására csökken a munkavállalók koncentrálóképessége, a figyelemösszpontosításnak a hiánya csökkenti a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő ütemű és irányú végrehajtását, és mindezek rosszullétet, balesetet okozó események kiváltó okai lehetnek.
Zárt térben történő munkavégzés esetén:
a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során – például az építőiparban, vagy a mezőgazdaságban – azonban zárttéri munkahelyeken is intézkedéseket kell tenni a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében.
1) Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy ez műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni.
Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (hőségriasztással, hőségriadóval járó időszakban ennél akár hosszabb időszakban) pihenőidők beiktatása történjen, melyet lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.
A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, legalább félóránként a folyadékveszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 °C -ra hűtött ivóvizet kell biztosítani higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak, stb.)
Este, éjszaka, vagy a kora reggeli órákban érdemes átszellőztetni a helyiségeket friss levegővel.
2) Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 °C közötti, a klimatizált munkahelyeken nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert könnyen megfázást okozhat. A mesterséges szellőző-berendezéseket és a légkondicionáló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a működésük során keltett légsebesség ne okozzon kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást).
A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek, és légkondicionáló berendezések esetén biztosítani kell a rendszeres karbantartásukat, amelyről a készülék gyártója által készített gépkönyv ad iránymutatást.
3) Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a munkavállalók a tevékenység jellegéből adódóan hőterhelésnek vannak kitéve, az alkalmazott légtechnikai berendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, és gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról.
Figyelembe kell venni, hogy ezeket a berendezéseket általában normál időjárási körülményekre tervezték, ezért hőhullámok idején hibamentes működésük esetén is előfordulhat - kapacitásuk miatt -, hogy a munkahelyi klímát nem tudják az elégséges mértékben komfortossá tenni, így ezeken a munkahelyeken is szükségessé válhat munkaszervezési intézkedések bevezetése.
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében egyéb technikák is alkalmazhatók a tevékenység jellegétől függően, pl. a hősugárzó felületek szigetelése, a hősugárzás elnyeletése, visszaverése védőfalakkal, vízfüggönnyel.
Meleg munkahelyi klíma esetén különösen fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodóképességét, aktuális tűrőképességét és szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell.
4) Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szervesoldószerek: aceton, toluol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza az egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem műszaki és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.
Az alkalmazott elszívó berendezések megfelelő működésének ellenőrzéséről és folyamatos műszaki karbantartásáról gondoskodni kell.
A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl. az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése, stb.).
A veszélyes anyagot tartalmazó [és a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott tárolóedényt, a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (kémiai, fizikai stb.)] tulajdonságainak megfelelő tárolásáról kell gondoskodni.
Az oldószerrel átitatott anyagokat, hulladékokat zártan, elkülönítetten kell tárolni.
5) A munkavállalók figyelmét fel kell hívni a folyadékveszteség pótlásának szükségességére és az ebből adódó rosszullétek megelőzésére, valamint arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a kijelölt pihenőhelyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.
Hatályos jogszabályok:
1993. évi XCIII. törvény
a munkavédelemről,
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről,
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet
az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
|
II. téma:
UV SUGÁRZÁS
OMMF TÁJÉKOZTATÓ
az UV sugárzással járó időszakokkal kapcsolatos tudnivalókról
munkáltatók és munkavállalók részére
A Napból érkező természetes ultraibolya sugárzásban három tartományt különítenek el:
UVA-, UVB-, és UVC tartományt.
Az UV-A sugárzás, hullámhossza közel van a már szemmel is látható kék fény hullámhosszához. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre, elősegíti a csontképződést és a pigment képződést (barnulást). Hiánya az angolkórnak nevezett csontfejlődési rendellenességet okozza.
A természetes napfényből származó UVB hullámokat normális körülmények között elnyeli a Föld 18-25 km magasságban lévő ózonrétege. Ez a védő szerepet játszó ózon réteg azonban a korábban igen elterjedten alkalmazott spray-k hajtógázaként, légkondicionálók és hűtőgépek hűtőfolyadékaként alkalmazott, klórt tartalmazó vegyületek, a freonok hatására jelentős mértékben elvékonyodott. (E tekintetben az egyik legérintettebb földrész Ausztrália, Magyarország felett nincs ózonlyuk).
A Napból érkező UVC fényt teljesen elnyeli a földi légkör, ezért azzal csak az űrbe kilépő emberek és eszközök védelmének tervezésekor kell számolni.
Az UV - sugárzás erősségét Európában (és gyakorlatilag az egész világon) egységesen használt úgynevezett UV-index egységekben adják meg. Az Egészségügyi Világszervezet az UV Indexet 0 és 11+ közötti tartományban kategorizálta. Minden UV index besorolható egy sugárzási veszély kategóriába és színkódba. Az alacsonyabb UV index, illetve az alacsonyabb sugárzási kategória kevésbé káros a bőrre, míg a magasabb UV index és kategória károsabb hatást jelenthet a szervezetre.
Azt, hogy a kritikus értékek mikor fordulnak elő, csak folyamatos mérésekkel lehet kimutatni. A munkáltatók ilyen mérésekre nem kötelezhetők, ilyen méréseket végezni nem tudnak.
A mérési nehézség miatt és az expozíció eseti jellege miatt erőteljes az a mozgalom (hazai és nemzetközi) amelyik a meteorológiai szolgálatok által kiadott ún. UV riasztás elrendelésével és figyelemfelkeltéssel kívánja felhívni a figyelmet ezen időpontokra és a szabadban való tartózkodás ártalmasságára.
Ezeket az időpontokat (lényegében UV index feltüntetésével készült térképeket) a meteorológiai előrejelzésekkel foglalkozó külföldi, és hazai honlapokon lehet elérni.
Az UV sugárzás előrejelzés, valamint a ténylegesen mért értékek a nyári hónapokban megtalálhatók a www.met.hu és a www.napsugarzas.hu honlapokon.
Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSz) tájékoztatója szerint az UV index Magyarországon elméletileg 0-tól 10-ig vehet föl értékeket, de a 10-es már nagyon extrém eset, nem is volt még rá példa. Az elmúlt évben a riasztást 7,5-s, nagyon erős értéknél adta ki az OMSZ. A korábbi évek tapasztalatai szerint a május 1. és szeptember 30. közötti napok tíz százalékában fordult elő, hogy 7, 5 felett volt az UV index érték.
-
Természetes UV sugárzás sajátosságai
Az ózonréteg elvékonyodása miatt meggyengült a Föld védelme. A szakirodalom egységes abban a tekintetben, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt a földet elérő erős UVA és UVB sugárzás ártalmas is lehet.
Ez azonban időben (évszak, hónap, nap, napszak), térben (földrész, ország, országon belül város) nem egységesen fellépő, állandóan ható káros jelenség (expozíció).
A föld különböző szélességi fokain is jelentős eltérés van a sugárzás intenzitásában. Minél közelebb megyünk az egyenlítőhöz annál erősebb az ultraibolya sugárzás. Legintenzívebb az UV dózis az egyenlítő mentén.
Az ultraibolya sugarak mennyisége és ereje a mérsékelt égövben évszaktól függő, Közép-Európában június közepén a legerősebb az UV sugárzás.
Napszakok szerint is változik a napfény és UV sugárzás erőssége. A 11-15 óra közötti időszak tekinthető kritikusnak, ezen belül délben a legerősebb az UV sugarak ereje, amikor a napsugarak beesési szöge csaknem merőleges.
Fontos megjegyeznünk, hogy a nyári időszámítás alatt Európa nagy részén a nap 13 órakor delel.
A tengerszint feletti magasság növekedésével is növekszik a napsugárzás káros hatása.
A környezet talaj és domborzati viszonyai jelentősen módosíthatják a napsugárzás veszélyességét.
Az UV sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegőbe. A visszatükröződő UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fű, a föld a beeső UV sugárzásnak kevesebb, mint 10 százalékát verik vissza. (A friss hó 80 százalékig is visszaveri a fényt.). A homokról visszatükröződő fény 25 százalékkal emeli az UV sugárzás mértékét. A sziklafalakról, a házak oldalairól, a betonról is hasonló mértékű visszaverődéssel számolhatunk. Mivel a levegőben lévő láthatatlan részecskék, porszemek szétszórják az ultraibolya sugarakat, észrevétlenül is, jelentős mennyiségű visszatükröződő sugárzás érhet bennünket még akkor is, ha árnyékban tartózkodunk.
A víz, tükröző felületek (fém, üveg) a rávetődő fényt akár 90-100 százalékban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet. Számolni kell azzal, hogy az üveg sem véd meg bennünket teljesen a napsugárzás káros hatásaitól. Az üveg vastagságtól függően az UV fény egy részét átengedi. A házak, verandák ponyvatetői is csak a napsugárzás 40 százalékát tudják kivédeni.
-
Az UV sugárzás káros hatásai
Az UVA sugárzás felelős a bőr barnulásáért, de tartós hatása a bőr korai elöregedésében is szerepet játszik. Akár egyszeri, erős UVB behatásra a bőr hólyagos leégése következhet be. Mindezen már régóta ismert hatásaik mellett, az utóbbi években figyeltek fel arra, hogy az erős napon történő rendszeres tartózkodás (napozás okán vagy foglalkozásszerűen) szerepet játszhat bizonyos bőrdaganatok kialakulásában is. Ennek kialakulásában az ismétlődő UV sugárzással járó expozíció kumulatív jellege („a bőr nem felejt") igen fontos szerepet játszik. Minél többször, és többet tölt az egyén UV sugárzással járó időszakokban a napon - függetlenül attól, hogy az a foglalkozásával vagy attól függetlenül történik - annál nagyobb a bőrrák kockázata.
Az azonban nem különíthető el, hogy az egyén az ártalmas „dózist" milyen mértékben szenvedte el a munkájával és/vagy egyéb szabadban végzett tartózkodása folytán.
A bőr károsodása mellett említést érdemel a szemkárosodás lehetősége is: ha a szemet rendszeresen éri napfény, akkor szemkárosodások is kialakulhatnak, pl. károsodik a kötőhártya, a szaruhártya, a retina (látóhártya), továbbá a szervezet védekező képességében szerepet játszó immunrendszerre is kedvezőtlen hatást - ún. immundepresszív hatást - gyakorol. (csökkenti a szervezet védekező képességét).
A bőrkárosodás bekövetkezése egyéni különbségeket is mutat: függ a bőr típusától, az egyéni érzékenységtől, étkezési szokásoktól, gyógyszerektől, a munka közben esetlegesen használt fotoszenzibilizáló anyagok jelenlététől stb. egyaránt.
A fenti, az egészségre fokozottan ártalmas UV sugárzással csak bizonyos UV index értékek előfordulásakor kell számolni.
-
Az UV sugárzással kapcsolatos kockázatok csökkentésének lehetőségei - munkavégzés során
A megelőzés leghatékonyabb módja, hogy ne tartózkodjunk a magas UV-index értékű napokon, napszakokon szabadban, napon.
Az UV sugárzás okozta egészségkárosító kockázatok csökkentése,- munkát végzők esetében is, -, a kritikus UV sugárzással járó időszakra koncentrálva, - csakis „kombinált" jellegű lehet:
a) munkaszervezési intézkedések;
- a napon történő munkavégzés időtartamának csökkentése, esetleg mellőzése a magasabb UV index értékeknél;
- figyelni kell az előrejelzéseket, és magas UV index esetén ajánlott a munka korai megkezdése és a 11-15 óra közötti időszakban való szüneteltetése, majd ezt követően történő folytatása - ahol ez megoldható.
b) a munkaterület árnyékolása a munka árnyékban történő végzése;
- ahol lehetséges a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátor, ponyva használatával). Az indirekt UV sugárzás ellen - ahol pl. fém, üveg stb. felületekről visszaverődő sugárzás is előfordulhat, egyéb intézkedés (visszaverődő felületek kiiktatás) is szükséges lehet.
- gondoskodni kell - amennyire csak lehetséges - a dolgozók cseréjéről: a munkát úgy kell megszervezni, hogy ne mindig ugyanaz a személy dolgozzon a tűző napon, zárt téren is történjen munkavégzés a kritikus napszakban.
- UV sugárzás ellen védő bevonattal ellátott ablak alkalmazása a munkagépeken, darufülkéken, stb.
- Az UV sugárzással egyidejűleg fellépő meleg, terhelő klímaterheléssel összefüggésben elrendelt munkaközi szünetek eltöltése fedett, zárt, vagy ha ez nem áll rendelkezésre árnyékolt szabadtéri helyen történjen.
- UV elleni védekezésre figyelmeztető jelzésekkel a munkavállalók figyelmének felhívása (pl. zárt öltözék, sapka, kalap viselésére).
c) védő öltözék, fejvédő használata még az alacsonyabb UV index értékkel járó napokon is kiegészítésképpen az UV sugárzás ellen;
A szabadban, nyári melegben fizikai munkát végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli. A keringési rendszer, a só-vízháztartás igénybevételét tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak az egész testfelülelet takaró öltözékben kell dolgozniuk az UV sugárzás elleni védelem okán.
Ezért az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló védőöltözék, vagy munkaruházat megválasztása nagy körültekintést igényel, hiszen egyidejűleg több követelményt is ki kellene elégítenie az öltözéknek: pl. ne akadályozza a mozgásban a dolgozót, ne okozzon balesetveszélyt, ne okozzon diszkomfort érzést azáltal, hogy rosszul szellőzik, nem nedvszívó anyagból készült, és nem utolsó sorban egyszersmind az UV sugárzás ellen is védjen.
Ideális lenne, hogy a ruházat alapanyaga magas védő faktorú (Sun Protective Factor, SPF) legyen.
A fejvédők anyagának megválasztásakor is mérlegelni kell a már elmondottakat.
Célszerű viselet az igen széles karimájú kalap, amely árnyékolja az arcot, nyakat, füleket és fejet, vagy a légiós stílusú, széles napellenzős kalapok, tarkóvédelemmel (légiós kivitel).
Az UV sugárzás elleni védelem céljára szolgáló fejvédők alkalmazásának korlátot szabhat azonban a változó szabadtéri körülmények mellett történő munka jellege, az ezzel összefüggő balesetvédelmi szempontok érvényesítése. Erre minden esetben gondolni kell, és egyedi mérlegelést igényel a biztonságos munkavégzés érdekében.
d) Szemvédelem ;
Pusztán az ellenzős sapka viselése is már felére csökkentheti az expozíciót.
A kereskedelmi forgalomban kapható napszemüvegek munka közbeni használata veszélyes munkák közben - nem ajánlott.
Ideális lenne az arc formáját szorosan követő, széles kivitelben készült, igazolhatóan a természetes sugárzásból származó, UVA és UVB sugárzás elleni magas fokú védelmet biztosító napszemüveg használata, lehetőleg olyan, amelyik fejvédelem mellett is használható.
e) UV ellen védő kenőcs, naptej használata;
Védőkenőcs (napolaj) - amely a dolgozók számára egyéni védőeszközeként juttatandó - ebben az értelemben nincs is forgalomban.
Szabadtéri munkavégzéssel járó munkakörülmények mellett a naptejek alkalmazása ellen több érv szól, mint mellette.
f) Képzés-munkavállalók tudatosságának javítása;
Alapvető fontosságú a munkavállalók felvilágosítása:
- az UV sugárzással kapcsolatos lehetséges egészség károsító hatásokról,
- a fokozott expozíció korai jeleiről, tüneteiről,
- a helyes magatartásról,
- a bőr elváltozásainak figyeléséről, és pigment foltok jelentkezésekor orvoshoz fordulás fontosságáról,
- javasolt a felvilágosításba a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása.
Amennyiben kérdése van mindezzel vagy munkavédelemmel kapcsolatosan,
keressen:
TANÁCSADÁSUNK INGYENES !
Nagy Zsuzsanna
munkavédelmi tanácsadó és szolgáltató
+36305453504
munkabanbiztonsag@citromail.hu
BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉST KIVÁNOK !
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
